Felsőgödi Jézus Szíve templom

  Göd már az Árpád-korban templomos földvár volt, de a település a török hódoltság idején szinte teljesen elpusztult templomával együtt. Felsőgöd neve 1873-ban jelenik meg először, ekkor még Sződ részeként, így a hívek ekkor még Sződre jártak templomba.

  A legnagyobb változást az 1910-es és 20-as évek hozták. Elsőként 1911. október 8-án, Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya ünnepén haranglábat állítottak Felsőgödön. Az 1914-es önállósodás után három évvel, 1917-ben megalakult a Felsőgödi Katolikus Egyház Képviselő Testülete, amelynek egyik első és legfontosabb célkitűzése egy saját templom felépítése volt. Erre a célra a következő évben létrehoztak egy templomépítő alapot is, de a folyamat itt egy megállt egyrészt a politikai események (a világáhború után következett egy rövid proletárdiktatúra), másrészt a felsőgödiek szűkös anyagi lehetőségei miatt.

Esküvő régen

   1923-ban megalakult a Felsőgödi Római Katolikus Egyházközség, a szentmiséket átmeneti jelleggel a Mogyoródi iskolában tartották, de a templom ügye komoly lendületet kapott. Élt akkoriban Gödön egy katonatiszt, Pilismaróti Bozóky Gyula vezérezredes, aki mélyen vallásos ember volt, többször elzarándokolt a Szentföldre, pont ekkor tért haza egyik útjáról, és felkarolta a templomépítés ügyét. Megválasztották a templomépítő bizottság elnökévé, és ő minden erejét latba vetette az ügy érdekében. Egyházi ismeretségei révén szerzett építészt (Fábián Gáspárt), aki megtervezte a templomot – ingyen. A világ számtalan országába írt püspökségeknek adománykérő levelet, és kért itthon is mindenkitől, aki adhatott pénzt és erőforrást – kért követ az építkezéshez, szállítást a vasúttól, a hívektől pedig azt, hogy a vasúttól az építkezés helyéig szállítsák az építőanyagokat. Az építkezés igen gyorsan haladt az emberi szemmel nézve bizonytalan anyagi háttér ellenére, 33 hét után, még 1923-ban, egy nappal szilveszter előtt felkerült a templom 29 méter magas tornyára a kereszt. A következő évben lezajlottak a belső munkálatok is, és 1924. szeptember 14-én Hanauer István váci püspök mintegy 4000 hívő jelenlétében felszentelte a Jézus Szíve templomot. A toronyban három harang található. A delet harangozó harangot, mely Szent István nevét viseli, 1937-ben Budapesten öntötte Szlezák László, az akkori egyetlen magyar harangöntő mester.

   A plébániát néhány évvel később, 1927-28-ban építették fel, ennek építési munkálataiban már csak a kezdeti szakaszban vett részt Bozóky Gyula.

   Az idők során a templom elhasználódott, az első felújításra csak 1992-93-ban került sor, ennek során találták meg a templom befalazott alapítólevelét. A templom jelenlegi arculatát 2005-ben nyerte el az északi oldalhajó kialakításával.  

   Az egyházközség maga mindeközben élt és él, rendszeresen szervezünk találkozási alkalmakat a gyülekezeten belül, és jónéhány kör/csoport működik a plébánián. Jó viszonyt tartunk fenn az egy sarokra lévő református gyülekezettel is, görögkatolikus testvéreink pedig havonta kétszer a templomunkban tartják liturgiájukat. A felsőgödi templom és a plébánia igyekszik betölteni a célját: lehetőséget adni mindenkinek, hogy találkozzon Istennel, aki mindenkit vár sok szeretettel, akár csak egy percre is.

Felhasznált irodalom:

Ifj. Czikó Miklós: A felsőgödi templom építészeti megítélése

Gödi Körkép

Gödi Almanach (Láng József: Göd történet – időrendi tábla)