Aldous Huxley azt írta: milyen kár, hogy nincs az embernek két feje – egyszerre olvashatna két könyvet. ilyenek ezek az okos és nyápic emberek. Pedig két fej, az semmi. Egy is elég ahhoz, hogy tökéletesen elmerüljünk az étlapban. Két gyomor azonban nem jönne rosszul a Carmel Pincében, a Kazinczy utcában.Döbbenetes az étlap. Vastag, kiadós, érdekesebb, mint egy kalandregény, ráadásul a magyar mellett héberre meg a nagyobb világnyelvekre is lefordították, és egyedül a shrimps szónak hibázták el a helyesírását. Fantasztikus ételek, mindet, mindet, mindet meg kellene kóstolni. A lélek erõs, de a test gyönge. A teljes étlap iránti vágyunkat föl kell adnunk. Bánatunkban egy Carmel bõségtálat kérünk, azon van hal, szárnyas, borjú. Elõtte a hõségre való tekintettel hideg levesekkel kísérletezünk. A kísérlet sikerül. A tokaji borkrémleves ismerõs íze igazán kellemes, a mandulalevesnek pedig csak a türkiszzöld színe zavarba ejtõ, az aromája fenomenális.A tál nevéhez illõen bõséges, bár elsõre kockázatosnak látszik. A hal rajta kétféle, fokhagymás szentpéterhal és diós fogas, szárnyasból van mandulás pulykamell és libacomb, egy szelet bélszín és borjú öregszakács módra. Ha van a konyhának gyenge pontja, itt biztosan fény derül rá. Ennyiféle és ilyen különbözõ típusú ételt nem szokás jól elkészíteni.Máshol nem szokás. A Carmel szakácsának nincs Achilles-sarka. A libacomb szinte égett, mégsincs kormos mellékíze, csak jó ropogós, a pulykamell tiszta, egyszerû dolog, a szentpéterhal elegáns, a fogas rafinált. Desszertnek a már unalomig ismert somlói galuska és Gundel-palacsinta mellett lehet kapni friss gyümölcsöt, macesztortát, mi azonban mandulával töltött szilvát kérünk. Nem rossz választás. Háromszor kapunk egy étkezés során mandulát, a konyhában azonban a virtuozitás van jelen, így nem unjuk meg az ízt.Tiszta és elegáns az étterem, éppen csak enyhe slamposság vehetõ észre rajta, de talán ez is inkább csak a hangulat kedvéért. Ne nyomasszon itt senkit a túlzásba vitt tökély. Egyetlen komolyabb kellemetlenségünk akad: a pohárnak félreismerhetetlen mosogatórongy-bukéja van, amit nem tud elnyomni az ásványvíz. Jobb a békesség: másodjára narancslevet kérünk.Forras: NOL http://web.archive.org/web/20030829022205/www.nepszabadsag.hu/extra/wittman/html/970625.htm
1 Reviews on “Carmel Pince Étterem”
Aldous Huxley azt írta: milyen kár, hogy nincs az embernek két feje – egyszerre olvashatna két könyvet. ilyenek ezek az okos és nyápic emberek. Pedig két fej, az semmi. Egy is elég ahhoz, hogy tökéletesen elmerüljünk az étlapban. Két gyomor azonban nem jönne rosszul a Carmel Pincében, a Kazinczy utcában.Döbbenetes az étlap. Vastag, kiadós, érdekesebb, mint egy kalandregény, ráadásul a magyar mellett héberre meg a nagyobb világnyelvekre is lefordították, és egyedül a shrimps szónak hibázták el a helyesírását. Fantasztikus ételek, mindet, mindet, mindet meg kellene kóstolni. A lélek erõs, de a test gyönge. A teljes étlap iránti vágyunkat föl kell adnunk. Bánatunkban egy Carmel bõségtálat kérünk, azon van hal, szárnyas, borjú. Elõtte a hõségre való tekintettel hideg levesekkel kísérletezünk. A kísérlet sikerül. A tokaji borkrémleves ismerõs íze igazán kellemes, a mandulalevesnek pedig csak a türkiszzöld színe zavarba ejtõ, az aromája fenomenális.A tál nevéhez illõen bõséges, bár elsõre kockázatosnak látszik. A hal rajta kétféle, fokhagymás szentpéterhal és diós fogas, szárnyasból van mandulás pulykamell és libacomb, egy szelet bélszín és borjú öregszakács módra. Ha van a konyhának gyenge pontja, itt biztosan fény derül rá. Ennyiféle és ilyen különbözõ típusú ételt nem szokás jól elkészíteni.Máshol nem szokás. A Carmel szakácsának nincs Achilles-sarka. A libacomb szinte égett, mégsincs kormos mellékíze, csak jó ropogós, a pulykamell tiszta, egyszerû dolog, a szentpéterhal elegáns, a fogas rafinált. Desszertnek a már unalomig ismert somlói galuska és Gundel-palacsinta mellett lehet kapni friss gyümölcsöt, macesztortát, mi azonban mandulával töltött szilvát kérünk. Nem rossz választás. Háromszor kapunk egy étkezés során mandulát, a konyhában azonban a virtuozitás van jelen, így nem unjuk meg az ízt.Tiszta és elegáns az étterem, éppen csak enyhe slamposság vehetõ észre rajta, de talán ez is inkább csak a hangulat kedvéért. Ne nyomasszon itt senkit a túlzásba vitt tökély. Egyetlen komolyabb kellemetlenségünk akad: a pohárnak félreismerhetetlen mosogatórongy-bukéja van, amit nem tud elnyomni az ásványvíz. Jobb a békesség: másodjára narancslevet kérünk.Forras: NOL http://web.archive.org/web/20030829022205/www.nepszabadsag.hu/extra/wittman/html/970625.htm